Amit most leírok nektek, azt segítségképpen írom le. Ösztönözni szeretnélek titeket a meditáció és a Buddha tanításainak gyakorlására. És segíteni szeretnék nektek abban, hogy ti is haladni tudjatok a Nirvánához vezető úton. 24 éves nő vagyok, 2017 júniusban leszek 25 éves. Nagyrészt a théraváda buddhizmussal foglalkozok és azt gyakorlom, de spirituális tanításokra is nyitott vagyok, főként a csakrákkal kapcsolatos dolgokra. Körülbelül 2015-ben kezdtem el komolyan gyakorolni a buddhista meditációt. Théraváda meditációkat. Az ánápánaszati meditációt gyakoroltam és a vipasszanát és a karunát, mettát. Jelenleg is ezeket gyakorlom. Ezekről itt olvashattok:

SZAMATHA (Ánápánaszati) http://theravada.blogger.hu/2014/08/02/szamatha-anapanaszati

VIPASSZANA (belátás meditáció) http://theravada.blogger.hu/2014/06/14/vipasszana

METTA, KARUNA, UPEKKHA MEDITÁCIÓK - ezek az erős harag, gyűlölet leküzdésére alkalmas meditációk http://theravada.blogger.hu/2014/03/20/mettakarunaupekkha

2016-ban elértem a folyamba lépést, ami azt jelenti, hogy megszűnt minden kételyem, ami azelőtt volt. Kétely a Buddhában, és a tanításban (a Dhammában) és a Szanghában (gyakorlóközösségben) Ezek a kételyek 2016-ban teljesen megszűntek. Teljesen szilárd a hitem és a bizalmam a Buddhában, a tanításaiban és a gyakorlóközösségben. Emellett a téves énképzet is eltűnt, nem gondolom azt, hogy én vagyok valaki, nem gondolom azt, hogy én vagyok az, akivel a dolgok történnek. Tudatában vagyok annak, hogy minden jelenség, ami megjelenik, az mulandó, és ezért én sincs. Tapasztalom ezt. Nem kötődök már szertartásokhoz sem, például ahhoz, hogy letérdeljek a Buddha szobor elé. Nincs rá szükségem, mert folyamatos bizalom és hit van bennem a Buddhát és a tanításait illetően. És ezt a hitet és bizalmat nem ingathatja meg senki és semmi. Aki eléri a folyamba lépést, az 7 életen belül eléri a Nirvánát. (7 újraszületésen belül eléri a nirvánát)
Próbálták többen is bemagyarázni nekem, hogy isten létezik, egyik haverom aki spirituálisnak vallja magát, próbálta bemagyarázni nekem, hogy isten létezik, ez a srác a csakrákkal foglalkozik nagyon sokat, tanultam tőle ezt-azt a csakrákról. És a családomból is valaki emlegeti az istent. De miféle istenről beszélnek? Akárki akármit mond nekem, nem tudják megrendíteni a bizalmamat és a hitemet a Buddhában, a Buddha tanításaiban, és a Nirvánában, és a gyakorlóközösségben. Miféle Istenről beszélnek? Minden ami megjelenik, az mulandó. Nincs én sem. Semmiféle örökkévaló én nem létezik. Ezért semmiféle örökké élő isten nem létezik. Senki nem létezik, aki kételyt tudna ébreszteni bennem a Buddha felől, a tanításai felől. A folyamba lépett három béklyótól szabadul meg: a téves énképzettől, a kételytől (kétely a Buddha felől, a tanításai felől, a gyakorlóközösség felől), és a folyamba lépett megszabadul a fogadalmakhoz és a szertartásokhoz való ragaszkodástól is.
A folyamba lépett erőfeszítés nélkül képes betartani az 5 fogadalmat, amelyeket Buddha a világi gyakorlóknak ajánlott. (ne ölj, ne lopj, ne hazudj szándékosan, ne fogyassz bódítószert, ne kövess el szexuálisan helytelen cselekedetet - például megcsalás, viszony egy olyan emberrel akinek párja van, pedofilia, szadizmus - mazoizmus... a homoszexualitás nem számít szexuálisan helytelen cselekedetnek)

Tehát a folyamba lépésben teljesen biztos vagyok, teljesen szilárdan elértem 2016-ban. 2017-ben azt hittem hogy elértem az egyszer visszatérő szintet, mert nagyon meggyengültek bennem az érzéki vágyak, és haragot is csak ritkán tapasztalok. Viszont be kellett látnom, hogy nem értem el az egyszer visszatérő szintet. Az első néhány napban a tudatom elhitette velem, hogy igen, elértem az egyszer visszatérő szintet. Utána viszont bizonytalanság kerített hatalmába arról, hogy elértem az egyszer visszatérő szintet. Bizonytalan lettem. És ez mind az elme játéka, a tudat játéka. Aki bizonytalan valamelyik szint elérésében, nem tudja, hogy tényleg elérte-e vagy nem, az nem érte el azt a szintet. Kevés érzéki vágyam maradt, van hogy hetekig ritkán tapasztalom ezeket a megmaradt érzéki vágyakat. Azután jön egy olyan nap, amikor egy nap alatt gyakrabban tapasztalok érzéki vágyat, majd megint nagyon eltűnnek az érzéki vágyak, és csak ritkán tapasztalom őket. A harag csak ritkán jelenik meg bennem. A folyamba lépés elérésben teljesen biztos voltam mindig, amióta tapasztalom a folyamba lépést. De az egyszer visszatérőről azt súgja a tudatom, hogy nem biztos benne. Amíg nem vagyunk biztosak valamelyik szint elérésében, addig nem értük el azt a szintet.

Úgy tűnik jó úton vagyok az egyszer visszatérő felé. Aki eléri az egyszer visszatérő szintet, az már csak egyszer születik meg az emberek világába, és akkor eléri a Nirvánát.

A vissza nem térő már nem születik meg többé az emberek világában, hanem istenségek között születik újra, az isteni világokban, és ott éri el a Nirvánát.

A folyamba lépést úgy értem el, hogy nem hajszoltam az érzéki élvezeteket, hanem ügyeltem arra, hogy a középúton maradjak. Mivel a Buddha azt tanította, hogy a középúton járjunk az érzéki élvezeteket illetően. A folyamba lépés és az egyszer visszatérő szint elérhető akkor is, ha szexelünk, akkor is, ha örömünket leljük bizonyos ételekben, italokban, vagy akármilyen hobbiban (amivel nyilván nem ártunk más érző lényeknek). De arra ügyelni kell, hogy a középutat tartsuk. Nem szabad túlságosan hajszolni az érzéki élvezeteket. KÖZÉPÚT. Személyes tapasztalatok: Szexuális életet lehet élni, hobbit lehet űzni, örömünket lelni szabad ételekben, italokban, elmehetünk kirándulni, bálokra, fesztiválokra. A lényeg a KÖZÉPÚT. Nem szabad hajszolni az érzéki élvezeteket. Csak mértékkel. Így elérhető a folyamba lépés, és a szutták (Buddha tanítóbeszédei) szerint elérhető ilyen életstílussal az Egyszer Visszatérő szint is. Betartani igyekeztem az öt fogadalmat, amit a Buddha a világi tanítványoknak tanított (akik nem voltak szerzetesek). Az öt fogadalom: Ne ölj, ne lopj, ne kövess el szexuálisan helytelen cselekedetet (például házasságtörés, megcsalás, viszony egy olyan emberrel, aki párkapcsolatban van), ne hazudj, ne fogyassz bódítószert. Rendszeresen meditáltam - szinte mindennap, több mint egy órát. Volt, amikor vipasszanát végeztem, máskor ánápánaszatit, és karunát és mettát gyakoroltam, amikor haragot éreztem valaki irányába. De legtöbbet az ánápánaszati meditációt gyakoroltam. Vipasszanát ritkábban gyakoroltam. Jelenleg is ezeket a meditációkat végzem (ánápánaszati, metta, karuna, vipasszana) Ezekhez a meditációkhoz itt vannak a linkek:

SZAMATHA (Ánápánaszati) http://theravada.blogger.hu/2014/08/02/szamatha-anapanaszati

VIPASSZANA (belátás meditáció) http://theravada.blogger.hu/2014/06/14/vipasszana

METTA, KARUNA, UPEKKHA MEDITÁCIÓK - ezek az erős harag, gyűlölet leküzdésére alkalmas meditációk http://theravada.blogger.hu/2014/03/20/mettakarunaupekkha

Az első és a második dzshánában (dzshána = elmélyedés) el tudok időzni, azokat már elértem. Nem kellett hozzá több éves meditációs gyakorlás. 2015 előtt rendszertelenül meditáltam. 2015-ben kezdtem el rendszeresebben meditálni, szinte mindennap. Több mint egy órát meditáltam szinte mindennap. 2016-ban pedig elértem az első dzshánát, utána a folyamba lépést, utána pedig elértem a második dzshánát, és be tudok lépni a harmadik, negyedik, ötödik dzshánába is, bár az jóval ritkábban sikerül, mint belépni az első és a második dzshánába. Szóval ha megnézed, nem telt évekbe sem a dzshánák elérése, sem a folyamba lépés elérése. Az első dzshána kellett csupán a folyamba lépés eléréséhez. Személyes tapasztalatként azt mondom hogy amikor elértem a folyamba lépést, addigra már elértem az első dzshánát és el tudtam benne időzni. A folyamba lépés után a második dzshánába is be tudtam már lépni és most már könnyedén el is tudok benne időzni. A folyamba lépéshez és az egyszer visszatérő szint eléréséhez elég az első dzshána, sőt a vissza nem térő szint eléréséhez is elég az első dzshána. Mivel Buddha egyik tanítóbeszédben ezt olvastam. Csak angolul található meg: MN 64 (Majjhima Nikaya 64 The Greater Discourse to Mālunkyāputta) itt található meg: https://suttacentral.net/en/mn64 Ja és szuttákat is kell olvasni időnként. Vannak angolul szutták (Buddha tanítóbeszédei) arról, hogy a folyamba lépett 7 újraszületésen belül eléri a Nirvánát. Itt vannak ezek a tanítóbeszédek:

SN 13.1 Nakhasikha Sutta: The Tip of the Fingernail
http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn13/sn13.001.than.html

"In the same way, monks, for a disciple of the noble ones who is consummate in view, an individual who has broken through [to stream-entry], the suffering & stress that is totally ended & extinguished is far greater. That which remains in the state of having at most seven remaining lifetimes is next to nothing: it's not a hundredth, a thousandth, a one hundred-thousandth, when compared with the previous mass of suffering. That's how great the benefit is of breaking through to the Dhamma, monks. That's how great the benefit is of obtaining the Dhamma eye."

Itt a másik angol nyelvű szutta is (tanítóbeszéd Buddhától):

http://buddhist-spirituality.org/vital-dhamma-topics-2/first-stage-awakening

“[Some,] with the wasting away of the three fetters, are ‘one-seed-ers’ (ekabijin): After taking rebirth only one more time on the human plane, they will put an end to stress.

“Or, not breaking through to that, not penetrating that, with the wasting away of the three fetters they are ‘family-to-family-ers’ (kolankola): After transmigrating and wandering on through two or three more families [according to the Commentary, this phrase should be interpreted as ‘through two to six more states of becoming’], they will put an end to stress.

“Or, not breaking through to that, not penetrating that, with the wasting away of the three fetters they are ‘seven-times-at-most-ers’ (sattakkhattuparama): After transmigrating and wandering on among devas and human beings, they will put an end to stress.”

(Anguttara Nikaya, 3.89)

A szutták Buddha tanítóbeszédei, itt találhatóak meg magyarul: http://a-buddha-ujja.hu/Content/Szuttak Ezeket a szuttákat (tanítóbeszédeket) olvasgatni kell. Én sok szuttát olvastam mielőtt elértem a folyamba lépést. Körülbelül harmincat. Az nagyon fontos, hogy nem szabad vágyni a dzshánákra (a dzshána minden érzéki örömöt felülmúló öröm) még akkor sem, ha már elértük az első dzshánát, vagy a másodikat. Nem vágyhatunk rá, és nem akarhatunk tovább jutni a dzshánákban. Úgy kell szemlélni a dzshánákat hogy: mulandó, tovatűnő, és nem a dzshánák a cél, hanem a Nirvána. A dzshána mérhetetlen öröme, ami még a szexnél és az evésnél is jobb, könnyen magával tud ragadni minket. Észben kell tartani, elmélkedni kell róla, hogy minden dzshána mulandó, és nem a dzshána a cél, hanem a Nirvána. Ugyanezt a gondolatot kell alkalmazni akkor is, ha a folyamba lépésre, vagy az egyszer visszatérő szint elérésére vágyunk. Gondoljuk át, hogy a Nirvána a cél, nem a folyamba lépés, és nem az egyszer visszatérő. Az út célja a Nirvána. Egyébként a dzshánákról itt irtam részletesebben: http://theravada.blogger.hu/2017/03/11/theravada-dzshanak

Ha elfáradunk a munkában, és hazaérve fáradtnak érezzük magunkat szellemileg, akkor igyunk kávét meditáció előtt. Ha reggel meditálunk akkor igyunk kávét reggeli meditáció előtt ha álmosnak érezzük magunkat reggelente. Ha a kávét munkából hazaérve kipróbáljuk de nem segít akkor aludjunk 1 órát vagy másfél órát meditáció előtt. Én nem is tudok kávét inni, mert nekem hasmenést okoz. Ha fáradtnak érzem magam akkor lefekszek aludni 1 órát, utána felkelek és meditálok.

Ahogy haladtam az úton, tapasztaltam sokféle misztikusnak mondható élményt... Jelenleg is tapasztalok ilyen élményeket. Harmadik szem kinyílása, álom fénylényekről, és testenkívüli élmény. A harmadik szem sok meditációs gyakorlás után nyílik ki, a harmadik szemmel lehet látni az emberek auráját, az állatok auráját és különféle lényeket, amik az asztrális síkokon mozognak, és más dimenziókban. De lehet látni energia gömböket is, ezek ilyen ragyogó gömbök, amikről lehet érezni, hogy energiát árasztanak. Ezeket a nem Földi lényeket, és ezeket az energia gömböket akárhol lehet látni (a szobádban is, az utcán is, akárhol vagy, látni fogsz ilyen dolgokat, lényeket) És látni fogod az emeberek, állatok auráját is, akárhol leszel. A harmadik szem egyre jobban kinyílik, ahogy egyre fejlettebbek leszünk. És ahogy a harmadik szem egyre jobban kinyílik, úgy egyre több lényt fogunk látni, amik az asztrális síkokon és más dimenziókban mozognak. Testenkívüli élményem is volt, este lefeküdtem aludni, már be volt csukva a szemem, eltelt már néhány perc, mióta csukott szemmel feküdtem, azután hirtelen azt láttam, hogy a fizikai test mellett lebegek. Láttam a fizikai testem körül az aurát is. Csak egyszerűen fogtam, és visszaszálltam a fizikai testbe. Ezek nem félelmetes dolgok, csak első tapasztalásra furcsa a tudatnak. Egy idő után én teljesen megszoktam a testen kívüli élményeket és a harmadik szem kinyílását is. Az a lényeg, hogy ezekbe a dolgokba nem szabad belemerülni. El kell engedni őket, miután megtapasztaltuk őket, nem szabad ezekhez ragaszkodni. A cél ugyanis a Nirvána, nem a különféle spirituális élmények. Testen kívüli élmény néha előfordul velem elalvás előtt, amikor már az ágyban fekszek csukott szemmel. Ez teljesen természetes, mint ahogy a harmadik szem kinyílása is teljesen természetes a spirituális úton. De ezek szerintem nem olyan fontos dolgok, nem ez az, ami igazán számít, hanem az, hogy haladjunk a Nirvána felé. Álmodtam fénylényekről is, egy fehéren ragyogó világban voltam álmomban, és fehéren fénylő lények voltak ott. Valószínűleg telepatikusan kaptam tőlük valamilyen üzenetet, de nem tudom mit. Nem emlékszek az üzenetre. Ők nem emberi kommunikációval kommunikálnak, mint ahogy mi, emberek, hanem gondolatokkal, telepatikusan beszélnek. Emlékszem az előző életemre is, az emlékek hirtelen jöttek, egyik pillanatról a másikra, és nem szándékosan emlékeztem vissza az előző életemre, hanem önmaguktól jelentek meg az emlékek. A részletekbe nem megyek bele, de egyébként több mindenre emlékszek. Ami fontos emlék: Előző életemben is gyakoroltam már a meditációt, erre is tisztán emlékszek. Nem annyira komolyan gyakoroltam, mint ebben az életemben, de már előző életemben is gyakoroltam, és elmélkedtem sokat. Előző életemben nem sikerült elérnem a folyamba lépést, de sokat tettem azért, hogy ebben az életemben már mondhatni hamar elértem a folyamba lépést.

Végezetül a tíz béklyóról bemásolok egy tanítóbeszédet Buddhától:

Forrás: http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Anguttara-10-13-fr

AN 10.13 Saṃyojana Sutta
1. A béklyók
Tartalom [elrejtés]
1. A béklyók
Tíz béklyó1 létezik. Melyik ez a tíz? Az öt alacsonyabb béklyó, és az öt magasabb béklyó. És melyik az öt alacsonyabb béklyó? Az én-képzet, a bizonytalanság, a fogadalmakhoz és gyakorlatokhoz való ragaszkodás, az érzéki vágy és a rosszindulat. Ez az öt alacsonyabb béklyó.

És melyik az öt magasabb béklyó? Vágy a formára, vágy a forma-nélkülire, a gőg, a nyugtalanság és a tudatlanság. Ez az öt magasabb béklyó. És ezek együtt a tíz béklyó.

A 10 béklyó (saṃyojana):
1. én-képzet (sakkāya-diṭṭhi)
2. bizonytalanság (vicikicchā)
3. a fogadalmakhoz és a gyakorlatokhoz ragaszkodás (sīlabbata-parāmāsa)
4. érzéki vágy (kāma-rāga)
5. rosszindulat (byāpāda)
6. vágy a formára (rūpa-rāga)
7. vágy a formanélkülire (arūpa-rāga)
8. gőg (māna)
9. nyugtalanság (udhacca)
10. tudatlanság (avijjā)
A folyamba lépett (sotāpanna) eltépte az első 3 béklyót, az egyszer visszatérő (sakadāgāmi) meggyengítette, meglazította a 4–5. béklyót, a vissza-nem-térő (anāgāmi) megszabadult az első 5 béklyótól, az arahat pedig megszabadult mint a 10-től. ↩
Forrás: http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Anguttara-10-13-fr

(A folyamba lépett 7 újraszületésen belül eléri a Nirvánát, az egyszer visszatérő egyszer születik meg az emberek közé és ott éri el a Nirvánát, a vissza nem térő isteni világban születik újra és ott éri el a Nirvánát, az Arahat elérte a Nirvánát, már nem születik újra semmilyen világba)

Amit még hozzáfűznék az elmondottakhoz: Amellett, hogy az öt fogadalmat igyekszünk betartani, amiket a Buddha a világi gyakorlóknak adott (ezekről a fogadalmakról fentebb írtam), kerülnünk kell a káromkodást. Megesik, hogy egy gyakorló véletlenül hazudik, vagy valami mást ront el, véletlenül kicsúszik a száján káromkodás... Ki kell javítani, ennyi. Mindig arra kell törekedni, hogy ez többet ne forduljon elő. Nagyon figyeljünk oda magunkra, mit cselekszünk, mint gondolunk, mit mondunk.

A folyamba lépés és az egyszer visszatérő, ahogy azt fentebb említettem elérhető olyan élettel, ha nem élünk lemondott életet, a szutták szerint is így van ez. A vissza nem térő szint eléréséhez viszont le kell mondani a szexualitásról, ezt is olvastam már. De az is nagyon jó, ha ebben a jelenlegi életedben a folyamba lépést eléred vagy az egyszer visszatérőt.

Ha kétely jelenik meg valakiben a Buddhával kapcsolatban, és a Buddha tanításaival kapcsolatban, a Nirvánával kapcsolatban, akkor hagyja eltűnni a kételyt, és folytassa tovább a gyakorlást, a meditációt, a Buddha tanítóbeszédinek olvasását, az elmélkedést. Bennem is többször megjelentek kételyek mielőtt elértem a folyamba lépést. Nem foglalkoztam a kételyekkel, ahogy jöttek, úgy el is tűntek. Folytattam a meditációt, az olvasást, az elmélkedést, és 2016-ban elértem a folyamba lépést. Azóta is meditálok, olvasok, elmélkedek.